A nemzetközi jelentés az egyes nemzetgazdaságok erőviszonyainak mérésére nem egyszerűen azok GDP-jét, hanem annak vásárlóerő-paritáson (PPP) vett értékét használta mérőzsinórként. Ennek a módszernek az a lényege, hogy nem pusztán a devizapiacokon érvényes árfolyamokat használja, hanem a különböző gazdaságokban megfigyelhető vásárlói árak által implicit módon meghatározott árfolyamokat. Jól szemlélteti ezt a logikát a közismert Big Mac index, amely azt mutatja meg, hogy az egyes országokban mennyibe kerül egy Big Mac egymáshoz viszonyítva. Ezzel a korrekcióval is számolva, Kína gazdasági teljesítménye 2011-ben az Egyesült Államokénak 87 százalékát tette ki, szemben a 2005-ös 43 százalékos értékkel. Ennek a felzárkózásnak a motorjaként nyilvánvalóan a kínai gazdaság elmúlt években megfigyelhető rendkívüli növekedési üteme szolgált, amely bár fokozatosan csökken, de még így is többszöröse a fejlett országokban megfigyelhetőnek.
Kína gyors felkapaszkodása mellett India előretörése is érdekességként szolgált a jelentésben: a második legnépesebb ország 2005-ös 10. helyezése óta 7 helyet ugrott előre, letaszítva így Japánt a képzeletbeli „gazdaságierő-dobogó” alsó fokáról. Ami pedig az előrejelzéseket illeti, a Financial Times a jelentés adatai alapján már a 2014–2018-as időszakra jósolja Kína „beelőzésének” időpontját.
Mások szerint viszont kizárólag ezen jelentés alapján korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Egyrészt a két időpont között változott a felmérés módszertana, ami eleve megnehezíti a két eredmény összehasonlítását – mondják a kritikusok. Másrészt, a PPP alapú mérés elméletileg jó eszköznek tekinthető, azonban annak gyakorlatba való átültetése nehéz tudományos feladat, amelynek során rengeteg feltételezéssel kell élnie a kutatóknak – emlékeztetett Frederic Neumann, a HSBC Hong Kong-i üzletágának egyik kutatási vezetője. Végezetül pedig, a Kínából érkező adatokkal kapcsolatosan mindig felmerül a megbízhatóság kérdése is, ugyanis a múltban már többször előfordult, hogy a kínai hatóságok által közzétett adatok – enyhén szólva – nem a valóságot tükrözték.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2014. 05. 23. (XVIII/21)
