Az egészségügyben ugyan történtek különböző konszolidációs lépések az elmúlt években, de ezek nem tudták megakadályozni az orvosok és az egészségügyi szakapparátus elvándorlását. Más a helyzet az oktatás (különösképpen a felsőoktatás) területén, ahol elképesztő méretet öltött az alulfinanszírozottság és a káosz. Az alábbiakban megmutatjuk, hogyan alakult a felsőoktatás állami támogatása 2005 és 2012 között, valamint bemutatjuk a 2013-as tervezetet. Ahhoz, hogy reálértékben tudjuk összehasonlítani a számokat, a KSH hivatalos, az adott évre vonatkozó összesített inflációadataival is számolunk.
Érdemes megnézni, hogy a felsőoktatás mindenkori költségvetési támogatása hogyan viszonyul az ország gazdasági teljesítőképességéhez: a fenti táblázat alapján 2005 óta a felsőoktatás pénzügyi támogatása reálértéken számítva nagyjából a felére csökkent. (A 2012-es év negyedik negyedévében – adathiány miatt – a megelőző év negyedik negyedéves GDP-adatával számoltunk. 2013-ra 1,5 százalékos GDP-növekedést helyeztünk kilátásba az MNB előrejelzése alapján.)
2005 és 2009 között a felsőoktatás költségvetési támogatása a GDP arányában nagyjából 0,73 százalék (alsó táblázat). A 2010–2013 időszakban ez az arány tovább romlott, a 2013-as évre előirányzott 0,43 százalék pedig csak a szégyenletes jelzővel illethető. Az uniós irányszám 1,2 százalék lenne.
2013. 06. 28. (XVII/26)
