A tapasztalatlanság következményei
Ahogy a piacgazdaság kihívásai is a spontán, majd később a rosszul szabályozott privatizáció vagyon-vesztésével karöltve érték a magyar gazdaságot, most a demokratikus rendszer hazafias jelszavakkal kísért és keresztény-nemzeti restaurációjának nevezett lerombolásával kell szembenéznünk. Történelmi megvilágításba helyezett romok között zajlanak azok a kormányzati várjátékok, amelyek arról szólnak, hogy mi, magyarok legyőztük Európát.
S mivel a nagyobb összefüggések átfogó megértését háttérbe szorította a jelszavakba foglalható tőmondatok szerethető egyszerűsége: minden hihetőnek és elfogadhatónak látszik, ha a kormányzat kellően hangzatos címkével látta el. Innen ered, hogy a demokratikus játékszabályok foglalatát érintő alkotmányos viták sem váltanak ki különösebb érdeklődést a közvéleményben. Csak annyiban foglakoztatnak minket, hogy az állampolgár krónikus tapasztalathiányával bűvészkedő kormányzati kommunikáció nyomán minden európai normát idegennek és ellenségesnek nevezhessünk. Csak annyiban, hogy nemzetközi kritikák alá vetett állapotunkat a történelmünk folyamán oly sokszor veszélyeztett függetlenségünkért folytatott küzdelmeinkkel és a szuverenitás megőrzésének hazafias feladatával állíthassuk párhuzamba. Hogy alkalmat adjon nemzeti büszkeségtől fűtött elhatárolódásunkra – amely végkicsengésében a mindenkit megillető személyi méltóságból fakadó, alapvető jogainktól való elhatárolódást jelenti.