Miért döntött úgy a világ legkonzervatívabbnak tartott óriásbefektetője, Warren Buffett, hogy megszegi több évtizedes alapelvét, miszerint nem vásárol külföldi céget? A 4,5 milliárd dolláros befektetést Buffett 2006-ban Haifában akkor írta alá, amikor a városba becsapódtak a Hezbollah első rakétái. Daniel Hershkowitz rabbi, izraeli fejlesztési és technológiai miniszter szerint országa sikerének a kulcsa a szükség: a létezésükért folytatott küzdelemben mindig egy - de inkább több - lépéssel az ellenség előtt kell járni. A civilben matematikus professzor miniszter a Heteknek elmondta, hogy számára soha nem jelentett konfliktust a hit és a tudomány összeegyeztetése.

A keresztény­üldözések története 44. rész

1897: Spanyol-amerikai háború

43. rész

A keresztényüldözések története (39. rész)

1956. november 1-jén, mindenszentek napjának kora délutánján sűrű köd gomolygott a pesti belvárosban. A tereken nagy magyarok szobrai körül gyertyák égtek a forradalom áldozatainak emlékére. A forradalom kitörésekor egy bajai gyalogsági laktanyában tartózkodtam, és ez volt az a szerencsés körülmény, amely megakadályozott abban, hogy hs legyek.

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat, érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

„Harmincadik tétel Georg Pencz a Herzog-gyŐj­te­mény­bl. 3 millió 800 ezer fontról indulunk. 4 millió, 4 millió 200 ezer, 4 és fél millió, 4 millió 800 ezer, 5 millió. Nincs több ajánlat? Leütöm!” Ez a licit 2010 októberében hangzott el a Christie’s aukciósház árverésén. Az 5 millió fontot, több mint másfél milliárd forintot a vev Georg Pencz 1545-ben festett Sigismund Baldinger nürnbergi polgárt ábrá­zoló portréjáért adta. A képet a német kor­mány hezitálás nélkül adta vissza a Herzog-örökösök­nek, mert mint mondták: nem akarnak olyan mŐtárgyat német múzeumban, amely kétes eredetŐ, és a második világháború alatt került ki a tulajdonosok rzésébl. A magyar kormányt az örökösök a Herzog-gyŐjtemény har­­minc­há­rom itthon rzött mestermŐvéért perlik.

A keresztényüldözések története (38. rész)

A Szovjetunió fennállásának több mint hét évtizede alatt az államhatalom minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezett felszámolni a keresztény hitet és az egyházakat. Az ismételten megújuló támadásokkal az ateizmus kizárólagos uralmát akarták megteremteni. Bár az eszközöket váltogatták, a végcél mindvégig ugyanaz maradt. Sztálin idején a legbrutálisabb erőszakkal igyekeztek megtörni az egyházakat. Tömegesen végezték ki a papokat, és rombolták le az egyházi épületeket. Hruscsov időszakában enyhült az erőszak, de továbbra is kíméletlen következetességgel igyekeztek elszakítani az embereket a keresztény hittől. A Brezsnyev-korszakban már nem rendeztek nagyszabású keresztényellenes kampányokat, mint a korábbi évtizedekben, inkább a kevésbé feltűnőő eszközöket választották. Így például elmegyógyintézeti kényszerkezeléseket alkalmaztak számos hitvalló kereszténnyel szemben.

A metodista egyház egyik országos vezetője, Szécsey János, akit többször is letartóztattak egyházi szolgálata miatt, a következő jellemző esetet említette meg a Horthy-korszak hatósági fellépéseire emlékezve: „Sashalmon többedmagammal istentiszteletet tartottam. Miután több egyházi éneket elénekeltünk, és imádkozni kezdtem, hátulról egy kéz nehezedett a vállamra. Megfordulva láttam, hogy egy rendőr őrmester. Fölényes, lenéző hangon szólt rám: »Hé öreg, hol az engedély?« - s ezzel véget vetett az istentiszteletnek."

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Izraelt vádolta meg a béketárgyalások kudarcba fulladásáért, és azt állította, hogy a palesztinok csak a „reményeikkel és álmaikkal" vannak felfegyverkezve. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy órával később ugyanarról a pódiumról válaszolt a palesztin vezetőnek. Beszéde nem csak neki szólt: mindazoknak, akik tudatosan vagy tudatlanul a nemzetközi színtéren megkérdőjelezik Izraelnek mint zsidó államnak a létezéshez való jogát.

A 20. század európai történelmének legvéresebb egyházi eseményei Spanyolországban játszódtak le. 1936-ban, a polgár­háború kirobbanását követően fél év leforgása alatt több ezer katolikus papot és szerzetest öltek meg, sok ezer katolikus templomot gyújtottak fel és döntöttek romba.

A keresztényüldözések  története (35. rész)

A keresztényüldözések története (34. rész)

Az 1918–1919-es magyarországi forradalmakat megelőző évtizedekben a hivatalos egyházakat  számos súlyos bírálat érte, melyek többsége teljesen megalapozott volt. Sokan kívántak mélyreható változásokat, hogy az egyházak végre alkalmassá váljanak  valódi  feladataik betöltésére. Az őszirózsás forradalom előzményei után hatalomra került Tanácsköztársaság radikális egyházpolitikai intézkedések sorát hajtotta végre. Ezek elsődleges célja azonban nem a felekezetek erkölcsi, anyagi és hitéleti területein tapasztalható súlyos, sőt gyakran visszataszító állapotok orvoslása volt. A proletárdiktatúra irányítói magát a keresztény hitet akarták felszámolni, és nagy erőkkel kezdtek hozzá e cél megvalósításához.

Keresztényüldözések története (32. rész)

A 19. század végén úgy tűnt, hogy a kereszténység kulturális-történelmi okokból védett, ám társadalmi szempontból egyre hatástalanabb és jelentéktelenebb vallási irányzattá válik. A kor jelszava a haladás volt, amelyet – amint azt sorozatunk előző részeiben röviden áttekintettük – egyre inkább Istentől független célként értelmeztek: a természettudományokban az evolúciós szemlélet, a filozófiában Marx, Nietzsche és követőik radikális tanításai, a teológiában a bibliakritika képviselői egyaránt azt állították, hogy az emberiség személyes és társadalmi szintű kiteljesedéséhez túl kell lépni „a hit korlátain”. A tradicionális kereszténység nem találta a választ az új kihívásokra: a ráció erősödő hullámával szemben a katolikus egyház a bezárkózást választotta (1870-ben hirdették ki a pápai csalhatatlanság dogmáját), míg a protestáns felekezetek többsége a világi irányzatokkal való kiegyezést kereste, többnyire a bibliai igazságok rovására. Ebben a válság­időszakban robbant be váratlanul a 20. század hajnalán a pünkösdi ébredés, amelyet tudósok, teológusok és újságírók részéről azonnal heves támadások értek. A pünkösdi prédiká­torokat és gyülekezeteket már az Egyesült Államokban is érték fizikai támadások – elsősorban rasszista szervezetek részéről –, és a jelenség a mozgalom világméretűvé válása során másutt még pusztítóbb méreteket öltött.