Vulkán fortyog Belgrádban

Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök beiktatásán. Lassan tisztul a kép
Fotó: Reuters

Az új elnök, Vojiszlav Kostunica már megkezdte a munkáját. Első nyilatkozataiból
is látszik, hogy amit a választások előtt ígért, nemcsak kampányígéretnek
szánta. Az EU ugyan elsőként törölte el a szankciókat, de már megjelentek olyan
vélemények, miszerint nem kéne elsietni a támogatások folyósítását. Az unió
először a károkat és a valódi szerb helyzetet szeretné felmérni. Mitől ez a
hirtelen óvatosság – kérdezhetnék Jugoszláviában. Az ok egyszerűnek látszik:
valóban egy független jelölt nyerte a választásokat. Kostunica szerint Montenegró
Jugoszlávia társköztársasága, igazából nem szeretne a nagyobb függetlenségről
tárgyalni. "Legfontosabb célunk egy demokratikus rendszer kiépítése, mely
megfelelően képviseli Szerbiát és Montenegrót" – mondta az elnök. Meg is
szüntették a hivatalos ellenőrzési pontokat a határon, azaz jelezték: még most is
egy országról van szó. Djukanovics montenegrói elnök bojkottja mindenképpen
Milosevicset segítette, és ezt az ellenzék még nem felejtette el – érezhetően
gyengültek a politikai pozíciói. Ebből a helyzetből a kiválásról tárgyalni nem
lesz könnyű.

Koszovó kérdése is kényes pont. Kostunica most is megerősítette, hogy jogtalannak
tartja a NATO-beavatkozást. Ugyan elfogadja az ENSZ 1244-es határozatát – mely
katonai erők ideiglenes állomásoztatását jelenti a szerb tartományban, azzal a
céllal, hogy a két nemzetiség közötti konfliktusokat megakadályozzák, és az
elmenekült szerbek visszatelepülését biztosítsák –, de mivel éppen a legfontosabb
feladatuknak, a szerbek visszatérésének nem tudnak eleget tenni, ezért kérdéses az
idegen katonai jelenlét. Kostunica a boszniai események alatt is élesen kritizálta
Milosevicset és a tudatos népirtást is, aminek a tömeges menekülthullám lett a
vége. "Nem vagyok soviniszta. Ízig-vérig demokrata vagyok, aki nem kevésbé
nacionalista, mint akár a francia vagy amerikai nemzet" – mondja. Kostunica nemcsak
most, de a múltban sem gondolkodott Nagy-Szerbiáról, erről igyekezett mindenkit
biztosítani.

Milosevics körül szintén van némi véleménykülönbség: Kostunica nem hajlandó a
volt elnököt kiadni Hágának. Ezzel valószínűleg nemcsak a volt diktátor híveinek
szimpátiáját nyeri el – a decemberi szerbiai parlamenti választásokon ez komoly
politikai tőkét fog jelenteni számára.

Az Egyesült Államok – követve az Európai Unió döntését – szintén
megszüntette a Jugoszlávia elleni embargót, és Clinton elmondása szerint
Washingtonnak érdeke fűződik Jugoszlávia új vezetésének támogatásához. A
nemzetközi segítséghez való hozzáférés azonban egyelőre feltételekhez kötődik:
Jugoszláviának egyértelműen tovább kell haladnia a demokrácia útján.

Kostunica a Párizsban megjelenő International Herald Tribune-ban közölt
nyilatkozatában arról beszélt, hogy minél előbb helyre kívánja állítani az
Egyesült Államokkal a diplomáciai viszonyt. Az új elnök hangot adott reményének,
hogy Milosevics szövetségesei nem lesznek képesek visszakerülni a hatalomba, a
belpolitikai helyzetet értékelve azonban kijelentette: "Miközben a felszínen békés
demokratikus átalakulás folyik, a felszín alatt egy ellenőrizhetetlen vulkán
működik." Branislav Ivankovics, Milosevics pártjának egyik vezető figurája
közölte: A jelenlegi szerb kormány nem fog lemondani, és miniszterelnöke átveszi a
rendőrség fölött ellenőrzést gyakorló belügyminiszteri funkciót is.

Kostunica azonban bízik benne, hogy december 17-én a megállapodások szerint meg
tudják tartani az előrehozott választásokat. Ugyanakkor kijelentette: amennyiben
Milosevics támogatói továbbra is ellenállnak az új kormány felállítására
vonatkozó terveinek, kész arra, hogy híveit újra az utcára küldje.