Befektetési alapokról

A rendszerváltást követően 1992-ben jelentek meg Magyarországon a fejlettebb
országokban már több mint hatvan éve népszerű befektetési alapok, melyek igen
gyorsan közkedveltté váltak a magánszemélyek körében. Mára kilencvennél is több
alap közül választhatnak a pénzüknek megfelelő hozamot kereső polgárok.

Hogyan működnek a befektetési alapok? Az alapkezelő által a kis- és
nagybefektetőktől öszszegyűjtött vagyon a befektetési alap, amelynek tőkéjéből
(befizetett összegek) és hozamából (kamatok) a befektetők eredeti befektetésük
arányában részesednek. Maga az értékpapír a befektetési jegy, amely az adott
alapból való részesedést testesíti meg.

Többféle befektetési alapot különböztetünk meg. Egyrészt: forgalmazásuk és
futamidejük szerint megkülönböztetünk zárt és nyílt vég? alapokat. Másrészt:
létrehozásuk szempontjából zártkör- és nyilvános alapokat különböztetünk meg.
Továbbá a portfoliójuk (összetételük) szerint ingatlan- és értékpapíralapokat
(ez utóbbiakon belül a befektetési politika szerint lehetséges állampapír,
részvény, vegyes, pénzpiaci stb.).

A forgalomban lévő alapok túlnyomó többsége – 95 százaléka – nyílt végű,
azaz futamideje nem rögzített előre, tehát bármikor eladható, szemben a
hagyományos, lekötött betétekkel és határozott idej? értékpapírokkal, melyekhez
lejárat előtt nem, vagy csak igen jelentős kamatveszteséggel lehet hozzájutni,
illetve lejáratkor újabb befektetési lehetőséget kell keresni a pénznek. Ezzel
szemben a befektetők a nyílt vég? alapokba bármikor elhelyezhetik
megtakarításaikat, és szükség esetén a befektetett összeget az elért hozammal
együtt tetszőleges időpontban felvehetik. A legtöbb nyílt vég? befektetési alap
befektetési jegye 1 forint névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg
befektetését, és tetszés szerinti öszszeg felvételét.

A nyílt vég? alap befektetési jegyeinek hivatalos napi árfolyama a "nettó
eszközérték", amelyen eladni és vásárolni lehet a befektetési jegyeket. A nettó
eszközérték változásában mutatkozik meg az alap által addig elért hozam, amely a
jegyek visszaváltásakor érhető el (nincs a hagyományos értelemben vett
hozamfizetés). A nettó eszközértéket minden nap két országos napilapban és a
Magyar Tőkepiac cím? kiadványban minden alapkezelőnek meg kell jelentetni.

A befektetési alapok több előnnyel rendelkeznek, melyeket érdemes figyelembe venni.
Először is kiemelhető a rugalmasság, ugyanis – ahogy már említettük – a nyílt
vég? befektetési alapok jegyei bármikor és bármekkora összegben megvásárolhatók
és visszaválthatók. Ezen kívül megnyugtató az, hogy folyamatosan szakemberek
felügyelik a befektetéseket, mivel a törvények szerint a befektetési alapkezelőnek
rendelkeznie kell a szükséges szakembergárdával és technikai háttérrel ahhoz, hogy
a befektetéseket folyamatosan nyomon követhessék és elemezhessék. Kedvező még az
alapok hozamlehetősége is, mivel a nyílt vég? befektetési alapok hozzáférhetővé
teszik a tőkepiac lehetőségeit.

Az elmúlt egy évben az öt legmagasabb hozamot elért alapok adatai

Alap	Letétkezelő	Bruttó hozam	Nettó hozam	Alap jellege
Budapest Nemzetközi Részvény	West LB	40,80%	40,66%	Külföldi részvény
Borostyán	Konzumbank	23,71%	23,71%	Kötvény
Cívis \'95	Polgári Bank	22,46%	22,34%	Vegyes
Concorde 2000	Credit Lyonnais	22,86%	22,25%	Vegyes
CA Devizarészvény	BA-CA	22,27%	22,03%	Külföldi részvény